Leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola

Intézményünkben a gyermek teljes személyiségének kompetencia fejlesztése  a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Az intézmény adatai:

Elnevezése:  Leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola

​Székhelye: Leányfalu, Szent Imre herceg útja 9-13.

​Típusa: Általános Iskola

​Fenntartója és működtetője: Váci Tankerületi Központ

Telefon/telefaxszáma: +36 26 383 195

                                    +36 30 715 4495

​E-mail címe:  leanyfalusuli@gmail.com

Az intézmény rövid története:

​A leányfalui iskola alapításának gondolata 1906. szeptember 8-ig vezethető vissza. Ezen a napon Köhler Ferenc levelet írt Prohászka Ottokár székesfehérvári püspöknek kérve segítségét egy iskola felállításához, mivel a gyerekeknek Pócsmegyerre kellett átjárniuk a református egyház által fenntartott felekezeti iskolába, holott a leányfalui gyerekek 4/5 részben római katolikusok voltak.

„Elkerülhetetlenül szükséges, hogy legyen iskola, a gyerekek mind színmagyarok, a leányfalui község földhöz ragadt szegény nép, többnyire uradalmi béresek, külön iskolaadót Pócsmegyernek nem fizet” – olvashatjuk a korabeli dokumentumokban.

1908. szeptember 1-jén az állam „meghallgatásra hajtotta kegyes fülét” és igazi magyar kir. állami népiskolával örvendeztette meg a még közigazgatásilag Pócsmegyerhez tartozó Leányfalvát.

1908. szeptember 20-án a „Pócsmegyer-leányfalui állami elemi népiskola” a kilenc gondnoksági tag ünnepélyes eskütétele után 62 gyerekkel egy nagyobbacska szobában „megnyitotta kapuit”, s elkezdődött a tanítás.

Fontos mérföldkő az iskola történetében az 1946., illetve az 1949-es esztendő, amikor Leányfalu közigazgatásilag végleg elszakadt Pócsmegyertől, a közös elemi népiskola „Leányfalu Körzeti Általános Iskola” néven működik tovább. A közel 300 éves pócsmegyeri iskola „tagiskolává” vált.

1967 szeptemberében halálának 25 éves évfordulóján „vette fel” az iskola az országos hírű író és „leányfalui lakos”, Móricz Zsigmond nevét.

1997-ben megoldódni látszott az elmúlt 90 év összes gondja, mely az iskolát érintette: bővíteni, új helyen új iskolát építeni, a régit korszerűsíteni tornateremmel vagy tornacsarnokkal, az óvodát is eladni vagy átépíteni. Tény, hogy 1997-ben az állam ismételten „meghallgatásra hajtotta kegyes fülét” és címzett támogatás keretében felépült 2 új tanterem, egy 800 m2 alapterületű tornaterem, új konyha és étterem, valamint átépítésre került az óvoda is.

2000. május l-én háromévi építkezés után ünnepélyes keretek között „átadásra” került az „új” iskola.

2009-ben Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés   KMOP 4.6.1/B_2 számú pályázatunk keretében iskolánkat felújították, kibővítették, és ennek következményeként pályáztunk a TÁMOP 3.1.4. pedagógiai tartalmak fejlesztésre.

Még ebben az évben adaptáltuk a kompetencia alapú oktatást intézményünkben.

2012 decemberében az óvoda külön vált az iskolától.

2016. január elsejétől az intézmény fenntartója és működtetője a Váci Tankerületi Központ.

2008-as tanévben a tanulói létszám 20%, 2009-től évente kb.10%-kal nőtt.

A „robbanásszerű” emelkedést a következő tényezők indokolják:

Budapest agglomerációs körzetében (kb. 25 km-es), így Leányfalun is megnőtt a „zöld övezetbe” költözők, illetve az üdülők átminősítésével az állandó lakosok száma, és ezek elsősorban fiatalok.

A Leányfalun született gyermekek száma is, a 2002-es év visszaesésétől eltekintve örvendetes növekedést mutat, és stabilizálódni látszik.

Pedagógiai alapelveink

​Intézményünk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

Az intézményünkben dolgozó pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a gyermekek otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

• a gyermek személyiségét tiszteletben tartjuk,
• bevonjuk őket, saját iskolai életük megszervezésébe,
• a gyermek egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
• diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
• minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
• az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

Intézményünkben a gyermek teljes személyiségének kompetencia fejlesztése  a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

​Ennek érdekében:

• ​vállaljuk a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyéni fejlesztését és ennek érdekében bevezettük és elterjesztjük a kompetencia alapú oktatást, és az ezt szolgáló újszerű tanulásszervezési eljárások, valamint módszerek alkalmazását,
• esélyegyenlőséget biztosítunk,
• ​SNI-s tanulókat integráltan oktatjuk,törekszünk az alkotó pedagógiai klíma megteremtésére, a nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztésére, a  kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő  módszertan széleskörű megismerésére és elsajátítására, és új típusú tanári attitűd kialakítására, aki nem előadó tanár, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógus, megalapozzuk a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás, szolgáló kompetenciákat,
• törekszünk arra, hogy a digitális írástudást megalapozzuk, elterjesszük; a cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.
• Folytatjuk és továbbfejlesztjük a már kidolgozott és új intézményi innovációinkat,
• törekszünk arra, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
• ​segítjük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek kibontakozását a kompetencia alapú oktatás megvalósításával, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
• törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
• segítünk gyermekeinknek észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
• törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
• szeretnénk gyermekeinkkel megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.