Felkészülés a téli időjárás veszélyeire
Téli időjárás:
A közúti közlekedés jellemző téli veszélyei a csúszós, jeges utak, a változó időjárási
körülmények, a hótorlaszok, elzárt útvonalak, a szűk látótávolság, valamint a
kényszermegállások.
A veszélyes helyzetek elkerülése és a bekövetkezett események kezelése érdekében a
következőket javasoljuk:
időjárási körülményeknek megfelelően megválasztott vezetési stílus és sebesség
téli gumik használata, hólánc, fagyálló folyadék
víz, takarók hosszú útra
feltöltött telefon, térkép, GPS, elemlámpa
működőképes fényszórók (ködlámpa)
kényszermegállásnál a láthatóságról való megfelelő gondoskodás (láthatósági mellény,
fényvisszaverő csík)
Havas időben összefagyott hó, az ereszcsatornákról jég eshet a járókelőkre, a járdák és egyéb
közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb
tereptárgyakat (gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés,
stb.).
A közlekedés során különösen kell figyelni mind a gépjárművezetőknek, mind a gyalogosan
közlekedőknek a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy
egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), ehhez társul a
csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok
égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Az ingatlanok, üzletek, vendéglátóipari egységek,
elárusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok (az ingatlan és az úttest közötti
valamennyi járdaszakasz) folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos
járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv) hintéséről, sózásáról a
tulajdonos/használó köteles gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a
járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más
lefolyást gátló egyéb anyagtól való megtisztításáról gondoskodni, valamint a veszélyes, lelógó
jégcsapokra (táblával, felirattal) hívja fel a járókelők figyelmét, hívjon segítséget a jégcsapok
biztonságos eltávolításához.
Az időjárásnak megfelelően megválasztott, lehetőleg réteges öltözék viselése ajánlott.
Tartózkodjon az alkohol fogyasztásától, meleg italok fogyasztása javasolt.
Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat,
ujjakat, ami élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Havas időben az összefagyott
hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre eshet, a járdák és egyéb közlekedők síkossá
válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat
(gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés, stb.). A
közlekedés során különös tekintettel legyenek a mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan
közlekedők a havas jeges csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy
egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a
csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok
égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. A téli sportoknál különös figyelemmel kell lenni
arra, hogy csak a kijelölt helyen szánkózzunk, korcsolyázzunk, síeljünk, valamint mindig
javasolt a védőfelszerelések (elsősorban fejvédő sisak) használata.
Szén-monoxid:
Az otthon tartózkodás önmagában is számos veszélyt rejthet magában. Ezek közül az egyik
legveszélyesebb egy mérgező gáz jelenléte, ami leggyakrabban a fűtési időszakban, ám azon
kívül is okozhat mérgezést, súlyosabb esetben pedig halált. Ez a gáz a köznyelvben „csendes
gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid.
Mi is az a szén-monoxid?
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy
színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely
tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel
erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen
észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság
könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció
esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Hogyan keletkezhet otthon szén-monoxid és mit tehetünk ellene?
Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési
szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-
monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető
vissza:
Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása. A nyílt lánggal égő
berendezés levegő utánpótlása nem biztosított. Elmaradt a berendezések karbantartása,
tisztítása, vagy a kéményseprés Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki
kialakítása
A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel
és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a
feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges
szakemberek gondos munkája garantálja a rendszerek biztonságos működését.
1. A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított
A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén.
Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő
szükséges. Azok a berendezések amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét
használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak
oxigénhez.
A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és
helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes
nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe.
Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért
jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a
levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét,
és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – bármennyire
megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul.
Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való
megjelenése csak idő kérdése.
2. Szellőzőrácsok letakarása
Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant
veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások eltakarása tilos és
életveszélyes!
A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e
helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése
során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő
szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot
teremtettünk.
A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy
időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis
nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai gázkészülékhez, visszaáramlik az
égéstermék és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.
A szén-monoxid-mérgezés tehát több légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés
együttes használata miatt is kialakulhat!
Más épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását
és az égéstermék elvezetését. A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói,
különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson
belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű
működése mind szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében.
Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a
berendezések együtt működtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát,
ami ideális a szén-monoxid-keletkezésének. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek
ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-
monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul
meg az áramlás iránya).
Egy lakásban tehát ezen épületgépészeti berendezéseket összességében kell kezelnünk,
rendszerként kell rájuk tekintenünk, nem pedig mint egymástól független fűtő-, főző-,
melegítő eszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik levegő utánpótlását, együttes
üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet. Beszerzésük, felújításuk, az
épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel.
3. Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés
A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Bár csak
ötévenként kötelező a gázfogyasztó-berendezéseket szakemberrel felülvizsgáltatni,
kifejezetten javasolt ezt gyakrabban, akár évente elvégeztetni. Ez egyébként a berendezések
olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.
A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény. Amennyiben a kémény
járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség
levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez
bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan
megemelkedik.
A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés,
lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul
kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk
tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.
Mit tegyünk, ha valaki szén-monoxid-mérgezést szenvedett?
Szén-monoxid mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, ha a bajba jutottakon
segítünk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható lehet a
mérgező gáz ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat és ne lélegezzünk az érintett
területen. A szabad levegőn helyezzük biztonságba a mérgezést szenvedett embereket, ájulás
esetén pedig alkalmazzuk a stabil oldalfektetést. A lehető legrövidebb időn belül kérjünk
szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó
számokon. Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos
lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.
Ha valaki magán érzi a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot, vagy a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105- ös segélyhívó számon.
Milyen tüzelőberendezést vásároljak?
Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a
helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe
helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag
kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.
Hogyan tudhatom száz százalékos biztonságban az otthonon a szén-monoxiddal szemben?
Ha minden óvintézkedést megtettünk, tehát a berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket
műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő utánpótlása, tisztában
vagyunk az együtt üzemeltetés veszélyeivel, valamint beengedtük a kéményseprőt a lakásba,
akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket és háziállatainkat. Azonban,
még ez sem zárja ki egy hirtelen meghibásodásból fakadó szén-monoxid-mérgezés veszélyét.
Ha növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor érdemes szén-monoxid-érzékelőt vásárolni.
Milyen szén-monoxid-érzékelőt vásároljak?
Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni.
Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező és megfelelő
minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők megbízhatósága jellemzően nem
megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.
A szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható
típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon
telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük.
Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban
bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy
kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a
„házi teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan. Az
érzékelők élettartama (általában 5 év) lejárata előtt le kell cserélni.
Megéri az érzékelő használata
A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre
növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt
Magyarországon. Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt nem a megfelelő helyre telepítik,
lemerült benne az elem, lejárt a szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket
vásároltak. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan
megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített szén-monoxid-érzékelő
életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre az Országos Tűzmegelőzési
Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakosság szén-monoxid-
mérgezés témakörében történő széles körű tájékoztatását.
Szén-monoxid a garázsban
Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút)
történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet
csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk, és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.
Összegzés
Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a
feltárt hiányosságok megszüntetésével együtt járó költségeket ne tekintse feleslegesnek,
az a biztonság alapfeltétele!
Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek!
Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-
utánpótlásról!
Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó
előírásait!
Kéményseprés:
2018. január 1-je óta a kéményseprők nem mennek ki automatikusan a családi házakhoz, az ellenőrzésre időpontot kell egyeztetni. Magánszemélyeknek az időpontfoglalás, a kémény
ellenőrzése, és ha szükséges, a tisztítás is ingyenes.
Lakhelytől függ, hogy kéményseprőcég, vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést. A https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ weboldalon az
ügyfélszolgálat ikonra kattintva irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a
katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik kéményseprőcégnél kell-e időpontot egyeztetni az
ingyenes kéményellenőrzésre. Időpontot ugyanezen a felületen lehet foglalni. Ha valaki
jobban szereti a telefonos ügyintézést, a 1818-as telefonszámon foglalhat időpontot. A
telefonos menüben a 9-es, majd 1-es nyomógombot kell megnyomni.
Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik, idén már 684 ilyen esethez riasztották a
tűzoltókat. Azért, hogy a kéménytüzeket és a szén-monoxid-mérgezés veszélyét elkerüljük,
célszerű már most tenni otthonunk biztonságáért. Ha gázzal fűtünk, akkor a kéményt
kétévente, ha szilárd tüzelővel, akkor pedig évente érdemes szakemberrel megnézetni. Éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével.
A társasházakban élőknek nem kell időpontot foglalniuk, oda automatikusan érkeznek a
kéményseprők.
Fűtési szezon
A hivatalos fűtési szezon október 15-én kezdődik, viszont a hűvösebbre fordult időjárás miatt sok helyen már befűtöttek. Azok, akik meg nem ellenőriztették kéményüket és
fűtőeszközeiket, ezt ugyan még mindig megtehetik, de ilyenkor leterheltek a szakemberek és hosszabb a várakozási idő.
A kéményseprő ősszel és télen is el tudja végezni a kémény ellenőrzését, és ha szükséges, a tisztítását. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy a kéményellenőrzés napján ne fűtsünk be,
hogy a kéményseprőnek ne forró környezetben kelljen dolgoznia.
A kémények javasolt ellenőrzési gyakorisága gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés
esetén évente egy alkalom. Akik családi házban élnek és a családi házba nincs bejegyezve
semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön,
amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt. Településtől függ, hogy kéményseprőcég,
vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést. A
katasztrófavédelem kéménysepréssel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalán
irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik
kéményseprőcégnél lehet időpontot egyeztetni az ingyenes ellenőrzésre. Ugyanezen a
weboldalon az online ügyintézést kiválasztva lehet időpontot foglalni a katasztrófavédelem
kéményseprőinél.
Azt, hogy mennyire fontos az ingyenes lakossági kéményseprés lehetőségével élni, mutatja a tény, amely szerint a tűzoltókat idén már 702 kéménytűzhöz riasztották. Az ilyen esetek
leggyakoribb oka, ha nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom és kátrány meggyullad. Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik.
A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma. Tévhit, hogy csak a
régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és
vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás.
A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas
koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Idén már 14 ember halt meg emiatt.
Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket. Ezek
hőtermelő, lánggal égő berendezések, a meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-
mérgezéshez vezethet.
Érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt
helyezni. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Az
érzékelőt a fűtőeszköztől, vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és
figyeljünk a szavatossági idejükre.
Katasztrófatípusok -Téli veszélyek - A fűtési
eszközök biztonságos használatának szabályai
Minden évben több halálesetet okoz a szén-monoxid-mérgezés, ami pedig
megelőzhető a fűtőberendezések, kémények rendszeres karbantartásával,
ellenőriztetésével, valamint szén-monoxid-érzékelő felszerelésével. Fontos, hogy
az érzékelők működését rendszeresen ellenőrizzük, a szükséges
karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) elvégezzük.
Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő-,
melegítő- vagy főzőkészüléket használunk.
Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és
fűtőberendezést szabad használni.
A gázfogyasztó-berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása
a tulajdonos, üzemeltető felelőssége, aki köteles gondoskodni arról, hogy
a berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát öt évenként szakember
elvégezze.
A gázzal üzemelő készülékeket ajánlott a gyártók előírásainak megfelelően
évente szakemberrel ellenőriztetni.
Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal
(olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. Ne a berendezés közelében tároljuk a
fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak a kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad
tölteni.
Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe
éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből
készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk. A tüzelőberendezés ajtóit
állandóan tartsuk csukott állapotban. A berendezés tisztítását csak lehűlt
állapotában végezzük. A hamut és a salakot lehetőleg lehűtött állapotában
ürítsük fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak
közvetlen közelében, illetve ahol az tüzet okozhat, pl.: száraz aljnövényzet.
A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot
szabad használni.
A szilárd tüzelőanyaggal üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd
tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.
Nem helyezhetőek el berendezési tárgyak a fűtőtestek és a hozzá
kapcsolódó füstelvezető csövek közelében.
A gyermekeket tartsuk távol a fűtőberendezések újratöltésekor.
A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg
arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-
mérgezés.
A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett
helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.
A gázzal üzemelő tűzhelyet ne használja fűtés céljára (nem biztonságos és
mérgező gázok keletkezhetnek).
Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, közelébe
éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne használjon villamos berendezést,
ahol az vízzel érintkezhet.
Üzemelő fűtőberendezésbe körültekintően kell nyúlni, mivel a magas
hőmérséklet, illetve a nyílt láng égési sérüléseket okozhat.
Ne próbáljuk házilag magunk, vagy olcsó munkát ígérő „szakember”
bevonásával javítani a gázfogyasztó készüléket, mert ahhoz speciális
szerszám, alkatrész, kellő szakismeret és jogosultság szükséges.
A gázfogyasztó-készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag
módosítani.
A mustgáz veszélyei
A gondatlanság és figyelmetlenség miatt minden évben több baleset vagy haláleset
következik be országszerte mustgáz-mérgezés következtében.
A mustgáz a must erjedése során felszabaduló szén-dioxid, színtelen és szagtalan gáz. A
levegőnél körülbelül másfélszer nehezebb, tehát a mélyebb területeken, például pincékben a
föld közelében terül el, összegyűlik, a levegőt kiszorítja, ezáltal oxigén-hiányos állapotot
teremt. Otthonunkban elsősorban a cukortartalmú növények és gyümölcsök erjedése során
keletkezik, amikor a cukor elbomlik, etil-alkohol és szén-dioxid vagy más néven mustgáz lesz
belőle.
A mustgáz adott koncentrációban fontos életfolyamatokat befolyásol. A szén-dioxid
belégzése, illetve az oxigénhiányos állapot hat a központi idegrendszerre, aminek jele a
szédülés, hányinger, illetve mentális zavar. Utóbbi azért jelent külön veszélyt, mert még ha
fizikailag képes is lenne a mustgázt belélegzett ember menekülni, a szellemi funkciók zavara
megakadályozza a helyiség elhagyásában.
Magyarországon évente 40-50 alkalommal riasztják ilyen esethez a tűzoltókat. A riasztások
jelentős részénél azonban már nem tudnak segíteni, mert nagyon gyorsan létrejön a
mérgezés, az eszméletvesztés és beáll a halál. A balesetek megfelelő körültekintéssel és
elővigyázatossággal megelőzhetőek!
A balesetek megelőzése érdekében javasolt a pincék megfelelő szellőztetése, a hordók
lehetőség szerint nagy térben való elhelyezése, gázérzékelő riasztóberendezés
használata. Tanácsos úgy lemenni a pincébe, hogy magunk előtt botra erősített, égő
gyertyát tartunk legfeljebb a derék magasságában. Ha a gyertya elalszik – ez jelzi az
oxigén hiányát – azonnal el kell hagyni a helyiséget!
Gyakori probléma, hogy a balesetet szenvedő személyek segítségére megfelelő védelem
nélkül próbálnak sietni, azonban a másik segítségére siető ember az oxigénhiányos
helyiségbe lépve maga is a mustgáz áldozatává válhat. Az ilyen balesetet szenvedő
embereket csak légzőkészülék használata mellett lehet biztonsággal kimenteni.
Veszély esetén hívja a katasztrófavédelmet a 112-es számon!