Felkészülés a téli időjárás veszélyeire

Téli időjárás:

A közúti közlekedés jellemző téli veszélyei a csúszós, jeges utak, a változó időjárási

körülmények, a hótorlaszok, elzárt útvonalak, a szűk látótávolság, valamint a

kényszermegállások.

A veszélyes helyzetek elkerülése és a bekövetkezett események kezelése érdekében a

következőket javasoljuk:

 időjárási körülményeknek megfelelően megválasztott vezetési stílus és sebesség

 téli gumik használata, hólánc, fagyálló folyadék

 víz, takarók hosszú útra

 feltöltött telefon, térkép, GPS, elemlámpa

 működőképes fényszórók (ködlámpa)

 kényszermegállásnál a láthatóságról való megfelelő gondoskodás (láthatósági mellény,

fényvisszaverő csík)

Havas időben összefagyott hó, az ereszcsatornákról jég eshet a járókelőkre, a járdák és egyéb

közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb

tereptárgyakat (gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés,

stb.).

A közlekedés során különösen kell figyelni mind a gépjárművezetőknek, mind a gyalogosan

közlekedőknek a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy

egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), ehhez társul a

csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok

égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Az ingatlanok, üzletek, vendéglátóipari egységek,

elárusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok (az ingatlan és az úttest közötti

valamennyi járdaszakasz) folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos

járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv) hintéséről, sózásáról a

tulajdonos/használó köteles gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a

járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más

lefolyást gátló egyéb anyagtól való megtisztításáról gondoskodni, valamint a veszélyes, lelógó

jégcsapokra (táblával, felirattal) hívja fel a járókelők figyelmét, hívjon segítséget a jégcsapok

biztonságos eltávolításához.

Az időjárásnak megfelelően megválasztott, lehetőleg réteges öltözék viselése ajánlott.

Tartózkodjon az alkohol fogyasztásától, meleg italok fogyasztása javasolt.

Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat,

ujjakat, ami élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Havas időben az összefagyott

hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre eshet, a járdák és egyéb közlekedők síkossá

válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat

(gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés, stb.). A

közlekedés során különös tekintettel legyenek a mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan

közlekedők a havas jeges csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy

egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a

csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok

égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. A téli sportoknál különös figyelemmel kell lenni


arra, hogy csak a kijelölt helyen szánkózzunk, korcsolyázzunk, síeljünk, valamint mindig

javasolt a védőfelszerelések (elsősorban fejvédő sisak) használata.

Szén-monoxid:

Az otthon tartózkodás önmagában is számos veszélyt rejthet magában. Ezek közül az egyik

legveszélyesebb egy mérgező gáz jelenléte, ami leggyakrabban a fűtési időszakban, ám azon

kívül is okozhat mérgezést, súlyosabb esetben pedig halált. Ez a gáz a köznyelvben „csendes

gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid.

Mi is az a szén-monoxid?

A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy

színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely

tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel

erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen

észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság

könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció

esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.

Hogyan keletkezhet otthon szén-monoxid és mit tehetünk ellene?

Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési

szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-

monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető

vissza:

Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása. A nyílt lánggal égő

berendezés levegő utánpótlása nem biztosított. Elmaradt a berendezések karbantartása,

tisztítása, vagy a kéményseprés Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki

kialakítása

A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel

és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a

feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges

szakemberek gondos munkája garantálja a rendszerek biztonságos működését.

1. A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított

A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén.

Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő

szükséges. Azok a berendezések amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét

használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak

oxigénhez.

A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és

helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes

nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe.

Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért

jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a

levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét,

és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – bármennyire


megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul.

Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való

megjelenése csak idő kérdése.


2. Szellőzőrácsok letakarása

Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant

veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások eltakarása tilos és

életveszélyes!

A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e

helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése

során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő

szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot

teremtettünk.

A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy

időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis

nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai gázkészülékhez, visszaáramlik az

égéstermék és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.

A szén-monoxid-mérgezés tehát több légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés

együttes használata miatt is kialakulhat!

Más épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását

és az égéstermék elvezetését. A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói,

különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson

belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű

működése mind szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében.

Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a

berendezések együtt működtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát,

ami ideális a szén-monoxid-keletkezésének. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek

ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-

monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul

meg az áramlás iránya).

Egy lakásban tehát ezen épületgépészeti berendezéseket összességében kell kezelnünk,

rendszerként kell rájuk tekintenünk, nem pedig mint egymástól független fűtő-, főző-,

melegítő eszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik levegő utánpótlását, együttes

üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet. Beszerzésük, felújításuk, az

épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel.

3. Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés

A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Bár csak

ötévenként kötelező a gázfogyasztó-berendezéseket szakemberrel felülvizsgáltatni,

kifejezetten javasolt ezt gyakrabban, akár évente elvégeztetni. Ez egyébként a berendezések

olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.


A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény. Amennyiben a kémény

járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség

levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez

bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan

megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés,

lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul

kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk

tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.

Mit tegyünk, ha valaki szén-monoxid-mérgezést szenvedett?

Szén-monoxid mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, ha a bajba jutottakon

segítünk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható lehet a

mérgező gáz ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat és ne lélegezzünk az érintett

területen. A szabad levegőn helyezzük biztonságba a mérgezést szenvedett embereket, ájulás

esetén pedig alkalmazzuk a stabil oldalfektetést. A lehető legrövidebb időn belül kérjünk

szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó

számokon. Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos

lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.

Ha valaki magán érzi a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot, vagy a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105- ös segélyhívó számon.

Milyen tüzelőberendezést vásároljak?

Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a

helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe

helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag

kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.

Hogyan tudhatom száz százalékos biztonságban az otthonon a szén-monoxiddal szemben?

Ha minden óvintézkedést megtettünk, tehát a berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket

műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő utánpótlása, tisztában

vagyunk az együtt üzemeltetés veszélyeivel, valamint beengedtük a kéményseprőt a lakásba,

akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket és háziállatainkat. Azonban,

még ez sem zárja ki egy hirtelen meghibásodásból fakadó szén-monoxid-mérgezés veszélyét.

Ha növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor érdemes szén-monoxid-érzékelőt vásárolni.

Milyen szén-monoxid-érzékelőt vásároljak?

Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni.

Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező és megfelelő

minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők megbízhatósága jellemzően nem

megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.


A szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható

típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon

telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük.

Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban

bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy

kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a

„házi teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan. Az

érzékelők élettartama (általában 5 év) lejárata előtt le kell cserélni.

Megéri az érzékelő használata

A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre

növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt

Magyarországon. Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt nem a megfelelő helyre telepítik,

lemerült benne az elem, lejárt a szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket

vásároltak. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan

megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített szén-monoxid-érzékelő

életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre az Országos Tűzmegelőzési

Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakosság szén-monoxid-

mérgezés témakörében történő széles körű tájékoztatását.

Szén-monoxid a garázsban

Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút)

történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet

csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk, és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.

Összegzés

Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a

feltárt hiányosságok megszüntetésével együtt járó költségeket ne tekintse feleslegesnek,

az a biztonság alapfeltétele!

Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek!

Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-

utánpótlásról!

Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó

előírásait!

Kéményseprés:

2018. január 1-je óta a kéményseprők nem mennek ki automatikusan a családi házakhoz, az ellenőrzésre időpontot kell egyeztetni. Magánszemélyeknek az időpontfoglalás, a kémény

ellenőrzése, és ha szükséges, a tisztítás is ingyenes.

Lakhelytől függ, hogy kéményseprőcég, vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést. A https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ weboldalon az

ügyfélszolgálat ikonra kattintva irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a

katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik kéményseprőcégnél kell-e időpontot egyeztetni az

ingyenes kéményellenőrzésre. Időpontot ugyanezen a felületen lehet foglalni. Ha valaki

jobban szereti a telefonos ügyintézést, a 1818-as telefonszámon foglalhat időpontot. A

telefonos menüben a 9-es, majd 1-es nyomógombot kell megnyomni.

Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik, idén már 684 ilyen esethez riasztották a

tűzoltókat. Azért, hogy a kéménytüzeket és a szén-monoxid-mérgezés veszélyét elkerüljük,

célszerű már most tenni otthonunk biztonságáért. Ha gázzal fűtünk, akkor a kéményt

kétévente, ha szilárd tüzelővel, akkor pedig évente érdemes szakemberrel megnézetni. Éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével.

A társasházakban élőknek nem kell időpontot foglalniuk, oda automatikusan érkeznek a

kéményseprők.

Fűtési szezon

A hivatalos fűtési szezon október 15-én kezdődik, viszont a hűvösebbre fordult időjárás miatt sok helyen már befűtöttek. Azok, akik meg nem ellenőriztették kéményüket és

fűtőeszközeiket, ezt ugyan még mindig megtehetik, de ilyenkor leterheltek a szakemberek és hosszabb a várakozási idő.

A kéményseprő ősszel és télen is el tudja végezni a kémény ellenőrzését, és ha szükséges, a tisztítását. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy a kéményellenőrzés napján ne fűtsünk be,

hogy a kéményseprőnek ne forró környezetben kelljen dolgoznia.

A kémények javasolt ellenőrzési gyakorisága gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés

esetén évente egy alkalom. Akik családi házban élnek és a családi házba nincs bejegyezve

semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön,

amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt. Településtől függ, hogy kéményseprőcég,

vagy a katasztrófavédelem kéményseprői végzik az ingyenes kéményseprést. A

katasztrófavédelem kéménysepréssel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalán

irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik

kéményseprőcégnél lehet időpontot egyeztetni az ingyenes ellenőrzésre. Ugyanezen a

weboldalon az online ügyintézést kiválasztva lehet időpontot foglalni a katasztrófavédelem

kéményseprőinél. 

Azt, hogy mennyire fontos az ingyenes lakossági kéményseprés lehetőségével élni, mutatja a tény, amely szerint a tűzoltókat idén már 702 kéménytűzhöz riasztották. Az ilyen esetek

leggyakoribb oka, ha nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom és kátrány meggyullad. Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik. 

A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma. Tévhit, hogy csak a

régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és

vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás.

A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas

koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Idén már 14 ember halt meg emiatt.

Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket. Ezek

hőtermelő, lánggal égő berendezések, a meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-

mérgezéshez vezethet.


Érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt

helyezni. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Az

érzékelőt a fűtőeszköztől, vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és

figyeljünk a szavatossági idejükre.


Katasztrófatípusok -Téli veszélyek - A fűtési

eszközök biztonságos használatának szabályai

Minden évben több halálesetet okoz a szén-monoxid-mérgezés, ami pedig

megelőzhető a fűtőberendezések, kémények rendszeres karbantartásával,

ellenőriztetésével, valamint szén-monoxid-érzékelő felszerelésével. Fontos, hogy

az érzékelők működését rendszeresen ellenőrizzük, a szükséges

karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) elvégezzük.

 Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő-,

melegítő- vagy főzőkészüléket használunk.

 Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és

fűtőberendezést szabad használni.

 A gázfogyasztó-berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása

a tulajdonos, üzemeltető felelőssége, aki köteles gondoskodni arról, hogy

a berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát öt évenként szakember

elvégezze.

 A gázzal üzemelő készülékeket ajánlott a gyártók előírásainak megfelelően

évente szakemberrel ellenőriztetni.

 Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal

(olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. Ne a berendezés közelében tároljuk a

fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak a kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad

tölteni.

 Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe

éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből

készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk. A tüzelőberendezés ajtóit

állandóan tartsuk csukott állapotban. A berendezés tisztítását csak lehűlt

állapotában végezzük. A hamut és a salakot lehetőleg lehűtött állapotában

ürítsük fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak

közvetlen közelében, illetve ahol az tüzet okozhat, pl.: száraz aljnövényzet.

 A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot

szabad használni.

 A szilárd tüzelőanyaggal üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd

tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.

 Nem helyezhetőek el berendezési tárgyak a fűtőtestek és a hozzá

kapcsolódó füstelvezető csövek közelében.


 A gyermekeket tartsuk távol a fűtőberendezések újratöltésekor.

 A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg

arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-

mérgezés.

 A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett

helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.

 A gázzal üzemelő tűzhelyet ne használja fűtés céljára (nem biztonságos és

mérgező gázok keletkezhetnek).

 Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, közelébe

éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne használjon villamos berendezést,

ahol az vízzel érintkezhet.

 Üzemelő fűtőberendezésbe körültekintően kell nyúlni, mivel a magas

hőmérséklet, illetve a nyílt láng égési sérüléseket okozhat.

 Ne próbáljuk házilag magunk, vagy olcsó munkát ígérő „szakember”

bevonásával javítani a gázfogyasztó készüléket, mert ahhoz speciális

szerszám, alkatrész, kellő szakismeret és jogosultság szükséges.

 A gázfogyasztó-készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag

módosítani.


A mustgáz veszélyei


A gondatlanság és figyelmetlenség miatt minden évben több baleset vagy haláleset

következik be országszerte mustgáz-mérgezés következtében.

A mustgáz a must erjedése során felszabaduló szén-dioxid, színtelen és szagtalan gáz. A

levegőnél körülbelül másfélszer nehezebb, tehát a mélyebb területeken, például pincékben a

föld közelében terül el, összegyűlik, a levegőt kiszorítja, ezáltal oxigén-hiányos állapotot

teremt. Otthonunkban elsősorban a cukortartalmú növények és gyümölcsök erjedése során

keletkezik, amikor a cukor elbomlik, etil-alkohol és szén-dioxid vagy más néven mustgáz lesz

belőle.

A mustgáz adott koncentrációban fontos életfolyamatokat befolyásol. A szén-dioxid

belégzése, illetve az oxigénhiányos állapot hat a központi idegrendszerre, aminek jele a

szédülés, hányinger, illetve mentális zavar. Utóbbi azért jelent külön veszélyt, mert még ha

fizikailag képes is lenne a mustgázt belélegzett ember menekülni, a szellemi funkciók zavara

megakadályozza a helyiség elhagyásában.

Magyarországon évente 40-50 alkalommal riasztják ilyen esethez a tűzoltókat. A riasztások

jelentős részénél azonban már nem tudnak segíteni, mert nagyon gyorsan létrejön a

mérgezés, az eszméletvesztés és beáll a halál. A balesetek megfelelő körültekintéssel és

elővigyázatossággal megelőzhetőek!

A balesetek megelőzése érdekében javasolt a pincék megfelelő szellőztetése, a hordók

lehetőség szerint nagy térben való elhelyezése, gázérzékelő riasztóberendezés

használata. Tanácsos úgy lemenni a pincébe, hogy magunk előtt botra erősített, égő

gyertyát tartunk legfeljebb a derék magasságában. Ha a gyertya elalszik – ez jelzi az

oxigén hiányát – azonnal el kell hagyni a helyiséget!

Gyakori probléma, hogy a balesetet szenvedő személyek segítségére megfelelő védelem

nélkül próbálnak sietni, azonban a másik segítségére siető ember az oxigénhiányos

helyiségbe lépve maga is a mustgáz áldozatává válhat. Az ilyen balesetet szenvedő

embereket csak légzőkészülék használata mellett lehet biztonsággal kimenteni.

Veszély esetén hívja a katasztrófavédelmet a 112-es számon!