Új testvérvárosunk: Bánffyhunyad
2008. május 17-18. között Leányfalu Nagyközség Önkormányzat küldöttsége Bánffyhunyad szíves invitációjának eleget téve látogatott el az erdélyi városba abból a célból, hogy aláírja a két település testvértelepüléssé válásának alapokmányát. Leányfalut Nyíri Csaba polgármester, dr. Sóki Anett jegyző és Adorján András kulturális bizottsági elnök képviselte, dr. Vitályos Eszter Pócsmegyer Község alpolgármestere és Dr. Bodoky Tamás Leányfalusi Református Gyülekezet gondnoka a Pócsmegyer-Leányfalusi Református Egyházközséget, mint testvérgyülekezetet képviselték.
Május 17-én délután a városháza tanácstermében ünnepi tanácsülés keretében látta el kézjegyével a dokumentumot a két polgármester, Chis Nicolae Bánffyhunyad és Nyíri Csaba Leányfalu részéről. Az aláíró felek vasárnap ünnepi istentiszteleten vettek részt, melyet nagytiszteletű Kusztos Tibor, a Királyhágón túli város lelkipásztora mutatott be. A szertartás végén minkét polgármester köszöntötte a híveket, s kifejezték abbéli reményüket, hogy a létesített testvérvárosi kapcsolat mindkét település számára kölcsönösen gyümölcsöző, élő és szerteágazó lesz. Végezetül Dr. Bodoky Tamás adta át a Pócsmegyer-Leányfalusi Gyülekezet szívélyes üdvözletét Bánffyhunyad Gyülekezetének. Új testvértelepülésünk, Bánffyhunyad város küldöttségét először 2008. október 23-án látjuk majd vendégül, a nemzeti ünnepünk alkalmából rendezett községi ünnepség keretében.
Az alábbiakban röviden bemutatjuk új testvérvárosunkat.
Bánffyhunyad (románul Huedin) városa a romániai Kolozs megyében, Kolozsvártól 48 kilométernyire északnyugatra a Sebes-Körös partján fekszik. A Kalotaszeg fővárosaként is számontartott, vasúttal és a négy égtáj felé ágazó műúttal rendelkező helység fontos vásáros hely volt a múltban és még ma is elsősorban itt cserélnek gazdát a régió termékei. A települést 1332-ben említik először Hunad néven, mint királyi birtokot. 1421-ben Luxemburgi Zsigmond király cseréli el Hunad várát a Losonczy-Bánffy családdal, a birtokukban lévő Komárom megyei Kocs faluért. Nevének első tagját tehát ekkortól viseli a helység, a Hunyad elnevezést pedig a régi magyar Honod személynévből származtatják.
A város ékessége a főtéren magasodó négyfiatornyos református templom. A meglehetősen görbe északi fallal rendelkező román kori hajója XIII. századi építmény. A zömök torony építésének idejét a XV. század végére teszik, amikor az erdélyi templomok megerősítése a török betörések miatt vált szükségessé. Gyönyörű belső borítása, a kettőszáz táblából álló festett fakazettás mennyezete részben XVI. századi, részben a XVIII. században készült.
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején a templommal együtt átélte a kor vallási csatározásait és Erdély más településeihez hasonlóan végül az unitárius vallásnál állapodott meg. Az idők során azonban az erős református Bánffy család hatásának köszönhetően az egyházközség újra és véglegesen reformátussá vált. A település és temploma a történelem folyamán több hírhedt esemény színhelye is volt. Előbb a tizenötéves háború folyamán a véreskezű Basta császári generális dúlta fel 1601-ben. Később 1661 nyarán a II. Rákóczi György erdélyi fejedelem engedély nélküli lengyelországi hadjáratát megtorló Ali pasa török-tatár hadainak vérengzését kellett elszenvednie.
1849 augusztusában pedig e város határában verte meg a
Gaál Sándor és
Kemény Farkas vezette magyar honvédsereget az osztrák–orosz haderő. A város azonban neves szülöttekkel is jeleskedhet. Itt látta meg a napvilágot
Ravasz László (
1882)
református püspök, egyházi író és
Balázs Samu (
1906)
Kossuth-díjas színművész is.
1910-ben
Bánffyhunyad 5194 lakosából 4699 magyar és csupán 541 volt román. A trianoni békediktátum után a határontúli magyarság keserű sorsa jutott osztályrészül e város lakóinak is, melynek eredményeként etnikai összetétele jelentősen megváltozott.
2002-ben Bánffyhunyad lakossága - társközségével
Magyarbikallal együtt - 9439 fő volt, melyből 5518 román, s csak 3067 volt magyar, a 847 cigány lakos mellett. A város református gyülekezete jelenleg 1812 lelket számol.
Adorján András