LEÁNYFALU HELY- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÓHELYE

muzeum

 

LEÁNYFALU HELY- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÓHELYE

Legfontosabb feladatának Leányfalu meglévő helytörténeti anyagainak bemutatását, gondozását, a még fel nem gyűjtött tárgyi és szóbeli anyagok számba vételét tekinti.

Legalább ennyire fontos az is, hogy a helyi és az ide látogató diákok minél jobb támogatást meríthessenek iskolai tanulmányaikhoz a kiállítások anyagából. Ennek érdekében korszerű módszertani eljárásokkal igyekezünk vonzóvá tenni a múzeumlátogatást.

Tágabb környékünk, a Dunakanyar sok kulturális látnivalóval fogadja az ide látogatókat.

Leányfalu ebben a kínálatban az irodalmi, színházi, képzőművészeti területen szeretne részt venni, a kiállítóhely elsősorban helytörténeti vonatkozásban.

Állandó kiállításunk, - az író halálának 50. évfordulójára készült Móricz emlékkiállítás - az életút és életmű bemutatásával, a leányfalui vonatkozások hangsúlyozásával, dokumentumok, fotók, egykori színlapok és plakátok felvonultatásával ma is érdekes.

Időszakosan kiállított anyagaink: Helytörténeti kiállítás a római korból, „Villák és kertek” tablósorozat, irodalmi arcképsorozatok, helytörténeti tárgyi emlékek.

Várjuk látogatóinkat 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 153. alatt a következő nyitva tartással:

Szerdán:13-17 óráig

Pénteken: 13- 17 óráig

Szombaton: 9- 13 óráig

Jékely Endréné múzeumvezető: 06-70-6014-110,   email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Leányfalu a Pilis hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna között Budapesttől 27 km-re fekszik. 1949-től önálló település, 1970 óta nagyközség. A Dunakanyar régi, kedvelt nyaralóhelye, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Állandó lakóinak száma 2011-ben meghaladta a 3500 főt, lakosságszáma látványosan növekszik. Testvértelepülései a bajorországi Penzing és az erdélyi Bánffyhunyad.

Történetében, - mint a hozzá hasonló települések történetében - sokféle ok miatt lehetnek fehér foltok. Találtak területén őskori csiszolt kőbaltát, kelta fazekasipar termékeinek töredékét, de első jelentősebb emlékei a római korból származnak. Központjában feltárt őrtorony 373-ban épült. Az V. században a hunok és az általuk leigázott népek támadásai következtében tűzvész martaléka lett.
A népvándorlás korának csak szórványemlékei vannak, de az Árpád korból már sírok és kerámia töredékék is előkerültek. Természetes, hogy ezekhez a sírokhoz települések is tartoztak.
Oklevélben helynévként történő említését 1407-ből ismerjük. 1446 és 1447-ből már mint családnév jelentkezik: Leanfalw-i Miklós és Péter birtokperében. A törökkor Leányfalut is megviselte, más településekhez hasonlóan elnéptelenedett. 1690-ben a lakott helységek között számon tartott Pócsmegyerhez tartozott, és a régi térképeken mint "Leányfalva puszta" szerepel. 1728-tól birtokosaik a vidék lankáit szőlővel telepítették be, majd az 1860-as években felparcellázták és eladták. A század utolsó negyedévét tekinthetjük a tartós letelepedések
évének. Az elsők között találjuk Szendrey Ignáczot, (Petőfi apósát), majd jött dr. Szitányi Ödön miniszteri osztálytanácsos, dr. Bradách Antal, Szenes Ede nagykereskedő, Vámossy Mihály egyetemi tanár, Szendrey veje, Gyulai Pál író és kritikus. Ők a "honfoglalók", a későbbi évek folyamán döntő befolyással lesznek a falu fejlődésére. Nekik köszönhető a nyaralóhely arculatának kialakítása, a mára oly jellegzetes, nyugalmat és egyben emelkedettséget árasztó fasorok telepítése.
A XIX. sz. utolsó harmadában a filoxéria járvány következtében elárvulnak a virágzó hegyoldalak és présházak.
Az 1900-as évek első éveiben kezdődött meg a színészek, operaénekesek, írók, nagypolgárok kitelepedése a fővárosból a kies szépségű, nyugalmas vidékre. Kisebb-nagyobb présházak, telkek cserélnek gazdát. Rózsahegyi Kálmán ösztönzésére jön Leányfalura, vásárol telket és épít házat a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Móricz Zsigmond. Villatulajdonosok lesznek a Nemzeti Színház és az Operaház művészei is: Alszeghy Kálmán, Feleki Miklós, Helvey Aranka, Hettyey Aranka, Kőrösmezey Gusztáv, Radnai Miklós. E hírességek és barátaik megjelenése Leányfalun elindította az irodalom és a művészet térfoglalását, melyet a település ma is őriz: híresek kiállításai és zenei élete.
A második világháború után államosított pompás nyaralókból szakszervezeti, párt és vállalati üdülők lettek. Az 1960-as években hétvégi házak százait építették fel a fővárosiak, 1972-ben fogadta első vendégeit a 62 °C-os termálvizet hasznosító strandfürdő, amely lendületet adott a falu idegenforgalmának.
Leányfalu a művészvilág számára mindig is vonzó maradt. Élt itt Budapest ostroma idején Márai Sándor, Szepes Mária, a háború után Déry Tibor, Háy Gyula, Karinthy Ferenc, Fábián Zoltán, Szeberényi Lehel, itt volt plébános Katona Puszta Sándor papköltő. Hosszú éveket
töltött itt Ravasz László református püspök és veje, Bibó István jogfilozófus, politikus. A rendszerváltás után Leányfalu Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése:
új polgármesteri hivatala, új faluháza, megújult egészségügyi intézményei, új református temploma, új iskolája, óvodája, önálló könyvtára, helytörténeti múzeuma van. Intézményei és gazdag civilvilága, állandó lakosai és nyaralói - köztük számos művész és közéleti személyiség - megbecsülik és gondozzák szeretett Leányfalujukat.

A Leányfalu honlapja és Dr.Redő Ferenc régész helytörténeti kiállításszövege alapján
készítette: Adorján András, Bedő Szilvia és Jékely Teri

 

 

 
Köszöntő

nyiricsaba

Tisztelt Honlap-látogató!

Köszöntöm megújult honlapunkon és köszönöm, hogy megtiszteli érdeklődésével Leányfalut, Polgármesteri Hivatalának munkáját. Szeretném felhívni rendszeres honlap-látogatóinknak szives figyelmét, hogy megváltozott honlapunk strukturája. A felső menűben önkormányzatunk működéséről tájékozódhatnak. Bővebben...

Linkek

uj_magyarorszag

vati

eugy1

dmrvzrt